Nehéz ünnepelni ma, közönség és pódium nélkül! Nincs előadás, nincs eleven kapcsolat, ami nélkül nem igazán színház a színház. Mégis ma visszatekintek az elmúlt több mint negyed századra, a tavalyi megható gála-műsorokra, a rólunk készült filmekre, a sok százezer nézőre, a megszámlálhatatlan csoda-pillanatokra. És reménykedem! És hiszem, hogy nemsokára újra találkozunk, talán mélyebb és emberibb lesz a színház is és a közönség is. Így készülök az új előadásra. A szeretet az élet!